Kedves Lykkers, lehet, hogy nem is sejted, de a konyhánkban végzett apró lépések valójában nagy hatással lehetnek a bolygóra.

Míg az élelmiszerpazarlás csökkentése gyakran úgy van megbeszélve, mint az a mód, amellyel pénzt lehet megtakarítani, valójában kulcsfontosságú szerepe van az éghajlatváltozás elleni harcban is.

Az Országos Alacsony szén-dioxid tartalmú nap alkalmából közelebbről is meg kell vizsgálnunk, hogy az élelmiszerpazarlás hogyan hat az környezetre, és mit tehetünk ellene. Ideje újragondolnunk a konyháinkat és az általunk elfogyasztott ételeket!

Mindennek hová tűnik az ételek?

Egyszer már elgondolkodtál azon, hogy hová kerül az az összes eldobott étel? Egy meglepő jelenetben a népszerű kínai „Futó emberek” című műsorban a hírességek meglepődtek, amikor látták a tonnányi felhalmozott ételt egy hulladéktelepen. Ez sokakat arra késztetett, hogy elgondolkozzanak az élelmiszerpazarlásról, amely a háttérben történik az éttermekben, hotelekben, és akár a saját otthonunkban is. Az eldobott étel a szeméttelepeken bomlik le, metánt termelve, ami egy erős üvegházhatású gáz. A Greenpeace adatai szerint az élelmiszerhulladékok jelentős részét teszik ki a globális üvegházhatású gáz kibocsátásának.

Az Élelmiszerpazarlás Környezeti Költsége

Tudtad-e, hogy az élelmiszerpazarlás nagyobb mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, mint sok más iparág? Ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, akkor a harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz-kibocsátó lenne. Ez azért történik, mert amikor az étel eldobásra kerül, különösen, ha a szemétdombra vagy elégetik, akkor metánt termel, amely sokkal magasabb a felmelegedési potenciálban, mint a szén-dioxid. Ennek a hulladéknak a kezelése milliárdos költségekkel jár, és annak megoldása hatalmas különbséget tehet a klímaváltozás megfékezésében.

Mennyi fogyasztható élelmet pocsékolunk el évente?

A globálisan pocsékolt élelmiszerek mennyisége hihetetlen. Egyedül Kínában a legfrissebb becslések szerint évente 17-18 millió tonna élelmiszert pocsékoltunk el - ez elegendő lenne ahhoz, hogy 30-50 millió embert tápláljunk meg. Ha figyelembe vesszük ennek a pazarlásnak a környezeti költségeit - mint a víz, műtrágya és föld használatát -, akkor világos, hogy az élelmiszerpazarlás nem csak az elpocsékolt erőforrások kérdése, hanem környezeti válság is. Globálisan az élelmiszerpazarlás nagyjából az előállított élelmiszerek harmadát teszi ki, és évről évre tovább nő.

Mely országok vezetik az előretörést?

Az egész világon egyre több ország tesz intézkedéseket az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Japán, Dél-Korea és Németország jól kialakított politikákkal bírnak az élelmiszerpazarlás csökkentésére és újrahasznosítására. Japánban például az élelmiszerboltok kedvezményeket kínálnak a lejárati idő közelében lévő élelmiszerekre, ösztönözve a fogyasztókat arra, hogy ezeket az elemeket megvegyék, nem pedig kidobják. Hasonlóan, Dél-Koreában díjat számolnak fel a lakosoknak az általuk termelt élelmiszer-hulladékért, amely arra ösztönzi őket, hogy csökkentsék a pazarlást és óvatosabban válogassák ki a szemetüket.

Mit tehetünk mi a segítségért?

Tehát, mit tehetünk egyénként az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében? Először is, tudatosabbnak kell lennünk azokkal az ételekkel, amelyeket megvásárolunk, és azzal, hogy mennyit főzünk. Az étkezéseinket előre megtervezve és figyelve a részarányokra, segíthet csökkenteni a meg nem evett ételek mennyiségét. Másodszor, kreatívan használhatjuk fel a maradékot, új ételekké alakítva azokat, nem pedig kidobva őket. Ezenkívül támogathatjuk a helyi vállalkozásokat, amelyek az élelmiszerpazarlás csökkentésén dolgoznak, legyen az a kedvezményes termékek vásárlása vagy adományozás jótékonysági szervezeteknek, amelyek újraelosztják az élelmiszert.

Kína erőfeszítései az élelmiszerpazarlás kezelésére

Kínában az élelmiszerpazarlás az elmúlt években egyre több figyelmet kapott, olyan kampányokkal, mint a „Tiszta Tányér” kezdeményezés, amely azt ösztönzi az embereket, hogy fogyasszák el az ételeiket, és csökkentsék az élelmiszerpazarlást. A kormány is bevezetett intézkedéseket a fenntartható élelmiszerfogyasztás támogatására, és a kutatóintézetek és nonprofit szervezetek közösen dolgoznak az élelmiszerpazarlás jobb kezelési módjainak megtalálásán. Azonban több lépést kell tenni, és mindenkinek szerepe van ebben.

Mi a következő a jövő számára?

A következő hónapokban a Greenpeace és a Kínai Környezetvédelmi Társaság együtt fog dolgozni annak tanulmányozásán, hogy az élelmiszerpazarlás miként keletkezik és megoldásokat találjanak annak csökkentésére. Ahogy belépünk az új évtizedbe, lényeges számunkra, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan hozhatunk létre egy fenntarthatóbb élelmiszerrendszert, amely egyensúlyba hozza szükségleteinket a bolygó igényeivel. Mindannyian naponta, apró lépéseket tehetünk az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Gondoskodjunk róla, hogy konyhánk része legyen a megoldásnak, ne a problémának!

Apró Lépések, Nagy Hatás

Lykkers, világos, hogy minden kis lépés, amit teszünk az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében, óriási különbséget tehet az éghajlatváltozás elleni harcban.

Az étkezési tervek és a maradékok kreatív felhasználása, a fenntartható élelmiszerek támogatása - mindannyian képesek vagyunk megváltoztatni szokásainkat és pozitív hatást gyakorolni. Tegyük a magunk részét, és tegyük az élelmiszerpazarlást a múlté, egészen kicsi cselekedetek által. Együtt segíthetünk megvédeni a bolygót és fenntarthatóbb jövőt teremteni mindannyiunk számára!