A mesterséges intelligencia gyors fejlődése már most átalakítja az iparágakat az egészségügytől a pénzügyekig. De az egyik terület, ahol az MI hatása különösen érdekes, a művészet világa.

Az MI által generált festmények az utóbbi években jelentős figyelmet kaptak, egyes alkotások árveréseken elképesztő összegekért keltek el.

Ez sokakat arra késztetett, hogy elgondolkodjanak: vajon az MI a jövőben kiválthatja az emberi művészeket? Bár az ötlet egyesek számára távolinak tűnhet, érdemes megfontolni az MI növekvő jelenlétének következményeit a kreatív világban.

Az MI szerepe a művészetben

Az MI-alapú művészeti eszközök egyre kifinomultabbá váltak.

Olyan gépi tanulási modellek, mint az OpenAI DALL·E-je, a Google DeepDream-je vagy az Artbreeder, lenyűgöző vizuális alkotásokat képesek létrehozni egyszerű szöveges utasítások vagy meglévő képek alapján.

Ezek a rendszerek mély neurális hálózatokat használnak hatalmas művészeti adatbázisok elemzésére, hogy megtanulják a stílus, a szín, a kompozíció és a textúra finomságait.

Ezzel a képességgel az MI olyan alkotásokat hozhat létre, amelyek vizuálisan lenyűgözőek és gyakran megkülönböztethetetlenek az emberi kézzel készített művektől.

De mit jelent az, ha egy festményt „géppel készítettek”? Ellentétben az emberi művésszel, aki szándékokkal, érzelmekkel és tapasztalatokkal formálja munkáját, az MI nem „érzi” az általa létrehozott művet. Ehelyett algoritmusok és adatok alapján működik.

Így bár a végeredmény vizuálisan vonzó lehet, hiányozhat belőle az a mélység, narratíva és szubjektív élmény, amelyet az emberi művészek a munkáikba visznek. Áthidalható vajon ez a különbség?

Az MI mint eszköz, nem helyettesítő

Bár az MI emberi művészeket kiváltó ötlete izgalmas címet adhatna, pontosabb úgy tekinteni rá, mint egy erőteljes eszközre, amely fokozza az emberi kreativitást.

Ugyanúgy, ahogy a fényképezés nem számolta fel a festészetet, hanem új lehetőségeket teremtett a művészi kifejezés számára, az MI is integrálható a művészeti folyamatba ötletek generálására, új irányok inspirálására, vagy akár az alkotás unalmasabb részeinek segítésére.

Például az MI segíthet a művészeknek új stílusok felfedezésében, vagy több ezer potenciális kompozíció létrehozásában töredéknyi idő alatt, ami embernek órákba telne.

A művészek használhatják az MI által generált alkotásokat kiindulópontként vagy vázlatként, majd saját látásmódjuk szerint alakíthatják és finomíthatják azokat. Ily módon az MI egyfajta együttműködő partnerként működik, új perspektívákat kínálva és kitolva a digitális művészet határait.

Az emberi kreativitás egyedisége

Még az MI fejlődése közepette is van valami, amit semmi sem helyettesíthet az emberi kreativitásban.

A művészet nem csupán a végtermékről szól; a folyamat, a küzdelem, a felfedezés és az útközben hozott döntések adják az értékét.

Az emberi művészek személyes, érzelmi érintést visznek munkájukba, amit a gépek nem tudnak utánozni.

Egy festmény lehet szép, de a mögötte rejlő történet, a művész útja és az érzelmek, amelyek létrehozták, teszik a művészetet igazán jelentőségtelivé.

Gondoljunk például Van Gogh vagy Picasso műveire, amelyekben személyes életük és küzdelmeik szorosan összefonódnak az alkotásaikkal. Ezek a finom részletek mélységet adnak, amely túlmutat az esztétikán.

Egy MI, bármennyire is fejlett, egyszerűen nem képes reprodukálni az érzelem, tapasztalat és szándék összetett kölcsönhatását.

Az MI hatása a művészeti piacra

Az MI által generált művészet felemelkedése a hagyományos művészeti piacot is megrázta.

2018-ban egy MI által készített portré, az Edmond de Belamy, több mint 432 000 dollárért kelt el árverésen, vitát kiváltva az MI-művészet értékéről.

Vajon egy gép által készített festmény ugyanolyan kulturális és pénzügyi értékkel bír, mint egy neves művész alkotása?

A kritikusok szerint az MI-művészetből hiányoznak azok az immateriális tulajdonságok, amelyek az emberi alkotások értékét adják. Más gyűjtők és befektetők viszont az MI-alkotásokat a jövő művészetének tekintik.

Mint minden új technológia esetén, az MI-művészet pénzügyi és kulturális értékét a piac változó percepciói fogják alakítani.

Ha az MI-alkotások egyre kifinomultabbá válnak, elképzelhető, hogy a jövőben elmosódik a határ az emberi és gépi művészet között?

Az MI művészet etikai és hitelességi kérdései

A vita másik fontos aspektusa az etika és a hitelesség köré összpontosul.

Amikor az MI-t művészet létrehozására használják, ki birtokolja a szerzői jogot? A szoftver alkotója?

A felhasználó, aki utasította az MI-t?

Vagy talán senki? Jelenleg az MI-alkotások jogi keretei homályosak, és fontos kérdéseket vetnek fel a szellemi tulajdon, a szerzőség és az eredetiség kapcsán.

Továbbá egyesek szerint az MI-művészet aláássa a művészet mint az emberi tapasztalat tükrének fogalmát. Ha a munkát egy gép hozza létre, vajon ugyanazt a jelentést vagy kulturális jelentőséget hordozza?

Bár az MI képes utánozni művészeti stílusokat, hiányzik belőle az az élettapasztalat, amely az emberi művészetet formálja.

Ebben az értelemben a művészet több, mint egyszerű termék—ez egy párbeszéd az alkotó, a közönség és a mű kontextusa között.

Az MI, mint az emberi képzelet kiterjesztése

Az MI-t nem fenyegetésként kell tekinteni az emberi kreativitásra, hanem eszközként, amely bővíti művészi horizontunkat.

Fontos emlékezni, hogy a gépek alapvetően az emberi tudás és képesség kiterjesztései. Ahogy a fényképezőgép sem váltotta ki a festőt, az MI sem helyettesíti az emberi művészeket. Ehelyett lehetőséget nyújt új kifejezési formák felfedezésére, a hagyományos határok lebontására és a képzelet határainak kitolására.

Ahogy az MI-technológia fejlődik, valószínű, hogy az emberi művészek továbbra is kísérleteznek ezekkel az eszközökkel, és beépítik azokat munkájukba.

A művészet jövőjét nem a gépek átveszik, hanem az emberi kreativitás és a technológiai innováció közötti együttműködés határozza meg.

Tehát vajon az MI kiváltja az emberi művészeket?

A rövid válasz: nem. Az MI forradalmasíthatja a művészet létrehozását és megtapasztalását, de hiányzik belőle az az érzelmi mélység és szubjektív élmény, amelyet az emberi művészek visznek munkájukba.

Az MI nem helyettesíti az emberi kreativitást, hanem új lehetőségeket kínál az együttműködésre, kísérletezésre és inspirációra.

A művészet jövője nem arról szól, hogy a gépek átveszik az emberi kreativitást; hanem arról, hogyan tud az ember és az MI együtt dolgozni, hogy teljesen új művészi kifejezési formákat hozzon létre.