Egyesek azt mondják, hogy kávéfogyasztás után „kézremegést” tapasztalnak, mások szerint „hideg verítékben törnek ki”, és vannak, akik azt állítják, hogy a kávé rákot okoz.

Miért alakulnak ki ezek a reakciók kávéfogyasztáskor? Nemrégiben az interneten olyan pletykák keringtek, hogy a kávé rákot okoz. Igaz ez?

A New England Journal of Medicine (NEJM) legújabb számában a Harvard Medical School és a Szingapúri Nemzeti Egyetem közös tanulmánya a kávé fiziológiáját, anyagcseréjét és toxikus hatásait, valamint a különböző krónikus betegségekkel való összefüggéseit vizsgálta.

Alapos bizonyítékok alapján a kávéfogyasztás nem növeli a rák vagy a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Sőt, a mérsékelt napi kávéfogyasztás bizonyítottan csökkenti számos krónikus betegség kockázatát.

Egyeseknél azonban a kávéfogyasztás után felgyorsul a szívverés. Van-e hatása a kávénak a szív- és érrendszeri és egyéb krónikus betegségekre?

1. Szív- és érrendszeri betegségek:

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a kávé népességszinten nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Bár a koffein átmenetileg megemelheti a vérnyomást, a szervezet egy héten belül toleranciát alakíthat ki ezzel szemben, és a klinikai vizsgálatok nem találtak lényeges hatást a kávénak a vérnyomásra.

Ami a vérzsírokat illeti, bár a kávé polifenoljai növelhetik a koleszterinszintet, ezt elsősorban a különböző elkészítési módszerek befolyásolják.

Randomizált vizsgálatok kimutatták, hogy a szűrt kávéhoz képest napi átlagosan hat csésze szűretlen kávé fogyasztása 11%-kal növeli az emelkedett LDL-koleszterinszint és a súlyos kardiovaszkuláris események kockázatát. Kevesebb szűretlen kávé fogyasztása segíthet a vérzsírok szabályozásában.

2. Májbetegségek, kövek és Parkinson-kór:

A koffein segít megelőzni a májzsugorodást és a májfibrózist, míg a kávé polifenoljai megelőzhetik a májfibrózist és a májzsugorodást. Tanulmányok szerint a kávéfogyasztás a vese- és epekövek kockázatának csökkenését is jelzi.

Az USA-ban, Ázsiában és Európában végzett kutatások az állatkísérletekkel összhangban a koffeinbevitel és a Parkinson-kór kockázata között szignifikánsan fordított összefüggést mutatnak.

3. Elhízás és 2-es típusú cukorbetegség:

A koffein javítja az energiaegyensúlyt és jótékonyan hat a testsúlyszabályozásra. Anyagcsere-vizsgálatokban megállapították, hogy a koffein napközbeni többszöri fogyasztása aktiválja a „barna zsírt”, és 5%-kal növeli a 24 órás energiafelhasználást. A mérsékelt koffeinfogyasztás a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenésével is összefüggésbe hozható.

Meglepő, hogy a kávéfogyasztás nemcsak hogy nem okoz rákot, de még annyi egészségügyi előnye is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minél többet iszik, annál egészségesebb lesz. Az egészség kulcsa az, hogy megértse, mennyi a megfelelő mennyiség Ön számára.

A koffeinre való egyéni érzékenység és a koffein metabolizálódásának mértéke eltérő, ami különböző toleranciaszinteket eredményez. Bizonyos helyzetekben az egyének érzékenyebbek lehetnek a koffein hatásaira.

A mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatással van a szervezetre, de a túlzott fogyasztás olyan tünetekhez vezethet, mint az álmatlanság, szorongás, remegés, gyomorpanasz, szapora szívverés, fejfájás, hányinger és nyugtalanság. Ha ezeket a tüneteket koffeintartalmú italok fogyasztása után tapasztaljuk, az túlzott fogyasztásra utal.

Mi tehát a megfelelő mennyiség, amit meg kell inni?

Egészséges felnőttek számára nem ajánlott meghaladni a napi 400 milligrammot, ami 2-3 csésze normál amerikai típusú kávénak felel meg.

Ha valaki rendszeresen iszik kávét minden nap, és hirtelen abbahagyja, szorongást, fejfájást, koncentrációs hiányt, ingerlékenységet és fáradtságot tapasztalhat. Ez azt a benyomást keltheti, mintha kávéfüggő lenne.

Valójában ez a koffeinmegvonási szindróma egyik megnyilvánulása, amely különösen gyakori a nagy munkahelyi stresszben szenvedők körében. Általában napi 100 milligramm körüli kávéfogyasztás kisebb valószínűséggel vezet függőséghez.

Összefoglalva, a legújabb kutatások megerősítik, hogy a mértékletes kávéfogyasztás számos egészségügyi előnnyel jár anélkül, hogy növelné a rák vagy a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A koffein iránti egyéni érzékenység azonban változó, és a túlzott bevitel káros hatásokhoz vezethet. Ezért a mértékletes kávéfogyasztás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kockázatok minimalizálása mellett kiaknázzuk a lehetséges egészségügyi előnyöket.