Sokan a gyümölcsöket táplálónak és egészségesnek tartják, és gyakran úgy tekintenek a gyümölcslevekre, mint ezen előnyök koncentrált esszenciájára.

Azt azonban nem biztos, hogy tudja, hogy amikor a gyümölcsökből gyümölcslevet készítenek, kalóriatartalmuk az egekbe szökik, és tápértékük csökken. Ma elmerülünk a frissen facsart gyümölcslé mögötti igazságban.

1. Megnövekedett cukortartalom

A gyümölcsök leve koncentrálja a cukortartalmukat, ami az egész gyümölcsökhöz képest magasabb cukortartalmat eredményez. Vegyük például az almalevet; egy csésze frissen préselt almalé cukortartalma akár egy doboz kóla cukortartalmát is meghaladhatja.

2. Az élelmi rostok elvesztése

A gyümölcslé készítés során a gyümölcsökben lévő élelmi rostok szinte teljes egésze elpusztul. Az élelmi rostok növelhetik a jóllakottságot, elősegíthetik a bélmozgást, és döntő szerepet játszanak a székrekedés megelőzésében és enyhítésében, az emésztés elősegítésében és a testsúly szabályozásában.

Bár a gyümölcsök cukrot tartalmaznak, az Egészségügyi Világszervezet "Irányelv: Felnőttek és gyermekek cukorfogyasztása" nem tartalmazza a gyümölcsöket. Ennek főleg az az oka, hogy az olyan összetevők, mint az élelmi rostok "ellensúlyozhatják" a gyümölcsökben lévő cukor negatív hatásait. Ha azonban a gyümölcsöket gyümölcslének használják, az élelmi rostok hiánya kiemeli a gyümölcsökben lévő cukor problémáját, és a gyümölcslevek (beleértve a frissen facsart tiszta gyümölcslevet is) szintén a szabad cukrok közé sorolhatók.

3. Antioxidánsok elvesztése

A gyümölcsökben lévő C-vitamin, β-karotin és polifenolos antioxidánsok is elvesznek a gyümölcslé-feldolgozás során. Ennek az az oka, hogy a gyümölcsök a gyümölcslé készítése során feldarabolódnak és megkeverednek, ami lehetővé teszi, hogy az antioxidánsok, mint például a C-vitamin, a levegő oxigénjének hatására oxidálódjanak, ami a tartalmuk csökkenését eredményezi.

A C-vitamint példaként véve a kísérleti adatok azt mutatják, hogy a frissen facsart mangó- és narancslevekben a veszteség aránya 58,92%, illetve 32,76%.

A megnövekedett cukortartalom és az olyan kulcsfontosságú összetevők, mint a C-vitamin és az élelmi rostok elvesztése csak néhány a gyümölcsök gyümölcslevek készítésekor bekövetkező táplálkozási változások közül. Valójában ezek a változások különbségekhez vezethetnek az egészségre gyakorolt hatásukban.

1. Gyors vércukorszint-emelkedés

A gyümölcsök gyümölcslé készítése után a cukor tulajdonságai endogén cukorból szabadcukorrá változnak, így a szervezet könnyebben felszívja azt. Ez azért van, mert a gyümölcslevekből a legtöbb élelmi rostot eltávolítják a gyümölcslé készítése során, így a gyümölcslében lévő cukor könnyebben hozzáférhetővé válik.

Ennek eredményeképpen a szervezet gyorsabban felszívja a cukrot, és a vércukorszint gyorsabban emelkedik, mintha egész gyümölcsöket fogyasztanánk. Például a narancs, ha levet facsarunk belőle, alacsony glikémiás indexű (GI <55) ételből mérsékelt glikémiás indexű (GI 55 és 70 között) ételekké változik, így megnő a vércukorszint emelő képessége, és nagyobb ingadozásokat okoz.

Mint már említettük, a frissen facsart gyümölcslében lévő cukor szabad cukor formájában van jelen, amelynek nincs jótékony hatása a szervezetre. Az Egészségügyi Világszervezet azt ajánlja, hogy a felnőttek korlátozzák a szabad cukrok napi bevitelét a teljes energiabevitel kevesebb mint 10%-ára, lehetőleg tovább, kevesebb mint 5%-ra. Egy csésze frissen facsart gyümölcslé cukortartalma azonban valószínűleg meghaladhatja ezt az ajánlott bevitelt.

2. Magas kalóriatartalom

Egy csésze almalé elkészítéséhez 3-5 alma szükséges. Három alma elfogyasztása időigényes lehet, de egy csésze almalé megivása még egy gyermek számára is könnyedén megy. A gyümölcsfogyasztásnak ez az új módja azonban csendben ahhoz vezet, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Ráadásul a gyümölcslének alacsony a telítettségi szintje, és a pohár újratöltése könnyedén megoldható, anélkül, hogy megzavarná az étkezést, és akaratlanul növelné az energiabevitelt.

3. A köszvény fokozott kockázata

A gyümölcsök gyümölcscukorban gazdagok, és a gyümölcscukor fogyasztása fokozhatja a húgysavtermelést, ami magas húgysavszintet eredményezhet a vérben. Fontos megjegyezni, hogy a hiperurikémia a köszvény egyik fő oka.

A "British Medical Journal" című tekintélyes orvosi folyóiratban megjelent tanulmány több mint 50 000 amerikai férfit vizsgált, és megállapította, hogy napi több mint 2 csésze gyümölcslé fogyasztása után 81%-kal nőtt a köszvény kialakulásának kockázata. A "Important dietary sources of fructose and risk of gout: a systematic review and meta-analysis of prospective cohort studies" című tanulmányból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a gyümölcsléfogyasztás és a köszvény előfordulása között kedvezőtlen kapcsolat áll fenn.

A gyümölcslé azonban teljesen értéktelen?

Egy kis mennyiségű gyümölcslé hasznos lehet. A "British Journal of Nutrition" című szaklapban 2019-ben közzétett nagyszabású tanulmány szerint a gyümölcslevet nem ivókhoz képest azoknál, akik naponta 5 uncia (kb. 150) vagy annál kevesebb gyümölcslevet fogyasztottak, 15%-kal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

Tehát nincs okunk arra, hogy teljesen elutasítsuk a gyümölcsleveket, de a mennyiséget és a gyakoriságot szabályozni kell.

Összefoglalva, bár a frissen facsart gyümölcslé ízt és kényelmet kínál, egészséges italként elmarad a teljes gyümölcsökhöz képest. Igyekezzünk minél jobban csökkenteni a gyümölcsléfogyasztást, és a gyümölcstáplálkozás érdekében részesítsük előnyben a teljes gyümölcsök fogyasztását. Emellett a kiegyensúlyozott és változatos étrend fenntartása elengedhetetlen az általános egészség biztosításához.